Udvariasság napjainkban...

Istenem,adj nekem hitet,hogy bízhassak abban,igenis léteznek normális pasik még a földön...Ó istenem kérlek adj egy jelet,hogy még van remény!


Lehetne akár egy társkereső oldal imája is...de a nőké biztos. Mert sajnos a normális férfiak bizony kihalóban vannak. Nem elég,hogy egy társkereső portálon ezernyi adatlap átböngészése közben kell kutakodnunk a nagy Ő-re,de még mázlinknak is kell lennie....hogy a kiszemelt „préda” bizony elmében is normális legyen. Számtalan olyan levéllel találkoztam aminek se eleje se vége ,de még tartalma se sok volt. Ilyenkor nem értem mi benne a pláne,vajon mit gondolhatnak a férfiak eme levél elküldésével?!...Ez lenne a nyerő bevágódás?!... Persze ne felejtsük el megemlíteni az udvariasságot is. Mert lehet a pasi jófej,vonzó...ha az alapvető udvariasságot nem ismeri. Az egy dolog,hogy kifordult a világ önmagából,na de azért még sem járja,hogy a nő nyissa ki az ajtót és engedje előre a pasit. Bátran merem állítani,hogy igen mi nők 90...na jó 80% biztosan igényli a még kicsit „maradinak” tűnő lovagiasságot. Egy apró figyelmesség, egy szál virág találkozáskor,egy kedves üdvözlés és még naphosszat sorolhatnám a kicsinek tűnő ,mégis oly sokat jelentő gesztusokat. Persze ez nem zárja ki azt sem,hogy nekünk Nőknek is vannak illedőségeink. Például nem is olyan rég egy ebédmeghíváson voltam,amolyan randi félén – ezt lentebb valahol már írtam is – és bizony nem épp egy olcsó helyre mentünk,ahol bizony felajánlottam a számla felének kifizetését. Persze partnerem ezt visszautasítottam,de még is jobb érzés volt számomra a felajánlás.


Szóval összegezve a lényeget: Udvariasság ide vagy oda...igenis igény van rá,hogy a régi idők lovagias szokásai megmaradjanak,hogy a férfiak FÉRFInak a nők Nőknek érezhesség magukat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése