Bezár

Nem,nem szűnik meg a blog:)...csupán úgy gondoltuk,hogy egy kis bővítés miatt átköltözünk egy másik szolgáltatóhoz... sajnos a kommenteket nem tudjuk átmásolni,de reméljük az új oldalon is sok lelkes olvasónk lesz:)
Továbbra is várunk tapasztalatokat,véleményeket és randi sztorikat:)

Az "új" blog elérhető a következő címen: NETRANDIK.FREEBLOG.HU

Variációk randira



A XXI. századnak és az emberi leleményességnek köszönhetően számtalan lehetőség közül választhatunk, ha úgy döntünk, hogy nem elégszünk meg az internet nyújtotta társkeresési formákkal.
Ezeket próbálom most egy csokorba összegyűjteni.

Nem nevet, az alábbi felsorolás véresen komoly!

• koktél randi - nem ismerem a működését, csak tippelni tudok, hogy valami puccos klub bárpultjánál leültetik a szingliket... s egy koktél mellett ismerkedhetnek
• vak randi - eddig azt hittem ennek elkészítésére csak ismerőseink képesek, tévedtem, léteznek klubok, akiknek ez a specialitása
• főzős randi - igen, mennyire romantikus, ha egy jó adag sült hal elkészítése után a férfi beleszagol a hajamba :-) na neeee
• múzeum randi - az ötlet nem rossz, talán a felhozatalból ez a legjobb
• rapid randi - nincsen hozzáfűzni valóm - de ettől még működhet
• utazós randi - a legnagyobb! nyaralás egybekötve sok-sok randival :) Korosztályokra osztott csoportokkal utaztatnak bennünket, ha jól vagyok informálva, egyenlőre csak Görögországba.

Nos, aki ezek közül sem talál kedvére valót az még mindig esélyes,
hiszen hobbink, barátaink, ismeretségeink által még mindig ránk találhat a szerelem.

Komolyan gondolják? II.

Kicsit lentebb kaptunk egy kedves hozzászólást egy bizonyos "névtelentől":) Bővítsük a repertoárunkat ezekkel is:)

"Sziasztok!
Itt van még pár pasi-címsor, szó-betű szerint idézve :)

Csúcs pasi csak csúcs csajoknak!
Nem keresem az igazit, mert az igazi én vagyok.
Wunderfull life.
Nehéz ide olyat írni, amit ne moderálnának ki (azért szerintem lehet :) )
Olyan vagyok, mint a spanyol nátha - mindenki megkaphat."

Köszönjük:)... Természetesen nem csak a pasik érdekes bemutatkozó szövegeire vagyunk kiváncsiak,így bátran küldhettek a női nem képviselőitől is szövegeket:)

:-)


Nos,

a félreértések elkerülése végett :)
Az előző poszt, valójában nem reklamáció,
hanem némi méltatlankodás volt.
Pont.

Véleménye mindenkinek van!




Nem értem!


Egyszerűen nem értem, ha olvastok minket, ha kapunk leveleket, akkor miért nem kommenteltek?




Véleménye mindenkinek van!
Mi pedig kíváncsiak volnánk, vagyunk a véleményekre.
Még regisztrálni sem kell... azt gondolom a negatív visszacsatolás is visszacsatolás!

Kommentre fel!
Mutassátok meg, hogy nem csak olvasni tudtok!

az idegen


...nos, az idegen ma nem volt ott :-)

Rómatikus

Lassan kezdem úgy érezni,hogy vonzom a félszeg,idióta,írni nemtudó hapekokat...jött egy levelem pár napja...

"Szia XX, engem Zsoltak hivnak és szeretnék veled megismerkedni,én 31 éves vagyók és szeretem a természetet,a rómatikát,a gyerekeket,az állatókat,a zenét,stb.180cm vagyok,80kg,kék szemü,barna hajú.Egy összite,kedves lányt keresek hósszú távra váróm válaszód szia
Zs."

Bár nem épp tetszetős - egye fene még siethetett is - így ment a válaszom,melyben kértem egy fotót tőlle,ugyan mégis kivel "állok"szembe. A válasz ma érkezett jó sok késéssel...íme:

"Szia XX.köszönöm hogy reagáltál a levelemre sajnos képet nem tudók föltenni dehogy jobban megismerjük egymást tudóm talán még korai ilyet kérnem de mást nem tudók javasolni mit hogy találkozunk valahol egy séta mellet és megismerjük egymást aztán meglátjuk mit szólsz? váróm válaszod szia"

Khm...az hogy beigazolódott helyesen nem tud írni az egy dolog...dehogy lutrira sem megyek az hótziher...köszönöm akkor inkább jöhet a következő...

Komolyan gondolják?

Kicsit nézelődtem a neten és néhány igen érdekes társat kereső pasi szlogenjén,bemutatkozó szövegén megakadt a szemem...kicsit mazsolázok belőlle nektek,hogy megfejthessük vajon miért is pont ezzel a pár "bájos" sorral akarják meghódítani a nők szívét...
"Ne a terrorista fejemen csodálkozz! Kukancs a szívembe!" - hát persze,miután magamhoz tértem a sokktól...

"A fekete lyukak olyan helyek,ahol isten nullával osztott!" - bölcs gondolat,főleg ha magából indult ki...

"Helló és Szia!" - ööööö....csak a köszönés megy?...

"A nő arccal két gyermek csontváza felé fordulva,az oldalán feküdt. Örlőfogaik alapján öt és 8 évesek lehettek,amikor elragadta őket a halál. Kicsiny kezüket az asszony felé nyújtották,aki porló karjaiba ölelte őket!" - isten nyugasztalja,de ez nem a temetkezési rovat...

"Gondolj ide valami szépet és jót rólam" - hát persze és mint Mr. Tökély kilép az álmomból...

"Többnyire jókedvű arc vagyok társaságban,egymagamba kevésbé" - akkor sajna ezt bebuktad...

"Keresem a Juliskám!" - De kár,hogy megettem a mézeskalács házikómat...

"Tuuuudom...huncut a szemem....de a szívem az NEM" - tuuuudjuk mi ezt el is hisssszük...

"Szeretek ismerkedni,bulizni,jól öltözködni,az igazi parfümöt imádom. Szar az élet,de rövid!!!Használd ki minden kellemes percét -a többi meg szard le!" - nagy igazságok ezek...

"Legyen humorérzéked,mert szeretek nevetni...legyél sportos,mert szeretek mozogni..legyél kedves..." - és hogy mit akar a nő már lényegtelen...

"Indiai srác megismerkedne magyar lánnyal házasságkötés céljából. Angol nyelvtudás szükséges. Pénzt is kap az illető" - nyílván a közeli sztiptíz bárban...

"Rossz pasi jó nőt keres" - ajjjjaj

"Ha egy jófej gyerekre vártál,akkor ne csüggedj tovább..." - Ovónénit ide...

mire elég 7perc?

Van egy tartozásom, ennek szeretnék eleget tenni.
Történet, mely "RapidRandis" élményem kvázi beszámolója.


Történt egyik nap, hogy egy szintén társkereső barátom (férfi), megkért, kísérjem el, egy ún. RR-ra. Kicsit húzódoztam tőle, de végül beadtam a derekam, mondván, legalább telik az idő és még az is lehet, hogy jól érezzük magunkat.
Nos szkeptikus vagyok, de nem reménytelen, még mindig hiszek és naivan remélek.
Első véleményem még a RR előtt annyi volt, amíg a helyszín felé igyekeztünk barátommal, hogy igazából 7perc valójában nem elég ahhoz, hogy megismerj valakit, legfeljebb benyomást képes ébreszteni bennünk. Ami vagy bejön vagy nem. 50-50%. Se több, se kevesebb!
Odafelé menet megtudtam, hogyan is működik ez a randiforma.
10nő és 10férfi tölt el 10x7 percet egymással.
Minden résztvevő kap egy papírt, amin fel vannak sorolva a jelentkezők.
Ezen a lapon kell jelölnünk azt, hogy, ha a másik tetszik nekünk. A koncepció nem rossz. Hiszen, ha egyezés található, akkor a szervezők kiadják az előre egyeztetett elérhetőségeinket a másik félnek.
Egy csomó kérdés kavarog bennem, de ezeket már nem tudom feltenni, mert időközben megérkezünk a helyszínre. Remek kávézó, modern berendezéssel, egyetlen hátránya, hogy pincehelység és így hiába a légkondi, kissé levegőtlen.
Néhány sorstársam már a helyén várakozik, igazából nem tudom eldönteni, hogy ők tényleg társtalanok, vagy beépített emberek-e. Leülök az egyik szabad helyre, kedves, udvarias pincér érkezik, megkérdezi szeretnék e fogyasztani valamit. Mivel meleg van, természetesen rendelek egy üdítőt. Szemem sarkából próbálom felmérni az "ellenfeleket", de elégedetten nyugtázom, hogy nem lesz problémám velük, egy cél vezérel bennünket.
Egymás után érkeznek a többiek, egyenlőre szintén csak nők. Egyikükkel beszélgetésbe elegyedek, megtudom, neki már nem az első RR lesz ez a mai. (itt már azért vannak kétségeim) De mielőtt belekezdhetne a részletekbe, szépen libasorban megérkeznek a srácok. Igyekszem nevetés nélkül végig mérni a társaságot. Nehezen megy.
Tíz pasas érkezik, köztük a haverom, aki kacérul rám kacsint. A fent maradó 9 pasasból egyik sem az esetem. A legtöbbjük pocakos, kopaszodik, kilóg a szőrzete vagy mindhárom negatív kombóval rendelkezik.
Az első pasi levágódik az asztalomhoz, erősen közelít a 40hez, kopott öltönyt visel, ápolatlan. Szinte bemutatkozni sincsen időm, elővesz egy lapot és vadul elkezdi felolvasni az előzőleg általa felírtakat. Figyelek. Tőmondatokban felsorolást tesz önmagáról.
Sípolás hallatszik, ez jelzi, hogy érkezik a következő pasi. Fiatal véknya gyerek. Megtudom manager. Aranyos jó fej, de az első 3percben tisztázzuk, hogy nem egymást keressük. A sípszóig megvitatjuk, hogy melyik lányka tetszik neki, sok szerencsét kívánok, majd sípszó és érkezik a következő pasi.

Meglepő, de tetszik és nem a haverom. Velem korú fiatal srác, helyes, aranyos, a 7perc gyorsan eltelik, megkapja a csillagot a neve mellé!
Négyes pasi a haverom. Amint leül beavat a részletekbe, elmondja, hogy neki tetszenek a csajok és biztos ami biztos mindenki neve mellé kap egy keresztet.
Sípszó, érkezik ötös. Köpcös, szakállas, bölcsész. Lelkes, még udvarol is, bár erősen sablon gyanús a szöveg.
Hatos, végre szóhoz is hagy jutni, végre beszélhetek, és még érdekli is. Kár, hogy engem nem dobogtat meg.

Nem említem a többi pasit, inkább az eredményről beszélnék. A 10-ből 3 csillagot osztottam ki.
Miután hazaértem 2 levél várt az email fiókomban.
Kettő pasival egyezett a csillagunk :)
de ez már egy másik történet lesz.

Bizalmatlanság...na de ennyire?

Igen-igen újabb levelem érkezett...ezuttal egy másik társkereső oldalon.

"Szia!
Nem gondoltam, hogy én is egyszer szétnézek társkereső oldalon, de most úgy alakult, hogy egyedül vagyok és ez így nem jó.Tetszik a fotód és szívesen megismerkednék Veled. Bár nem tudhatom, hogy a fotó valós-e vagy sem. Tudod ez az egész on-line társkereső rendszer hibája. Utólag elnézést a bizalmatlanságomért, ha ez alaptalan, de én már csak ilyen vagyok.Egy emberben szeretnék bízni igazán, és ez a párom.Ha Te vagy az aki, illetve aki a képen van, akkor beszéljünk meg egy személyes randit, és akkor eldönthetjük, vagy elválnak útjaink vagy összefonódnak örökre. Ki tudja? Sz."

Köszönöm kedves Sz. de nem értem,hogy aki ekkora bizalmatlansággal van az emberek iránt az minek nézelődik társkeresőn?....nem beszélve arról,hogy első levélnek sem igazán ildomos ilyen szöveggel előrukkolni,mert nem hogy választ nem kapsz,de még sértő is lehet annak aki komolyan társat keres. Másrészről pedig pont,hogy egy olyan oldalon teszed mind ezt,amin tapasztalataim szerint tényleg korrekt emberek vannak. Úgyhogy javaslom az ismerőseid körét célozd párkeresés gondolatával,ott talán megerősítés kapsz ki a valós személy avagy álruhás démon.

Meddig még...

Nem tudom mi...de valami megfogott ebben a számban...

Olvasói levél

Egy kedves olvasónk küldött nekünk egy nagyon humoros bemutatkozó szöveget:)...Íme...

"Most vagyok 26. Még van kb. 55 évem. Ez alatt el fog telni 20075 nap (ha minden jól megy). Asszem napi átlag 2 otthoni WC használattal számolva, örülnék, ha Te lennél az, aki miatt megéri 40150-szer lehajtani a WC-deszkát..."


Hát azt hiszem ennél különlegesebb bemutatkozóval nehéz előállni:)) Pasik...kössétek fel a gatyátokat:))


Mégegyszer köszönjük Á.-nak ,hogy megosztotta velünk is:))

aki hallja, adja át



Ma történt!

Hazafelé tartottam, amikor szembejött a FÉRFI.
Pillantásunk találkozott, éreztem meg volt a vibrálás. Mint a filmekben, megállt a pillanat.
Sugároztam felé a jeleket, de nem mert kezdeményezni. Pedig nem éppen tűnt nyulas típusnak.
A Bank automata használata után betértem egy közeli boltba, utánam jött, újra találkozott a szemünk. De nem kezdeményezett...

Ha legközelebb találkozunk légy bátor! Merj kezdeményezni, nem harapok, és egy szörpit is szívesen meginnék egy nehéz nap után.
Ha magadra ismernél jelentkezz :) vagy várj holnap is ugyanott!

Kérdések buknak elő belőlem, miért történnek úgy az események ahogy?!
De mi lett volna, ha....?
Miért van az, hogy érezzük a vibrálást, mégsem történik semmi, mindenki megy tovább.
Aztán pedig bánkódik, hogy miért nem tette meg a lépést, miért nem volt bátrabb.
Korábban nem bántam, ha így esett, de most jó lett volna, ha nem így alakul.
Hibáztathatnám magam, mégsem teszem, NŐ vagyok, amit tehettem, hogy viszonoztam a mosolyt és adtam a jeleket, tudattam a gesztusaimmal, hogy szívesen megismerném, megtettem.
Vajon, ki hogyan cselekedett volna hasonló esetben?
Tehettem volna ennél többet? Lehet.
Sosem fog kiderülni :-)

Tihi a jó barát


Tihivel kettő évvel ezelőtt ismerkedtem meg, a kutyák szeretete hozott össze minket. S noha külső és belső jegyei igen tetszetősek, mégsem néztem rá úgy, mint ha potenciális lehetőség volna.
Általában úgy időzítettünk, hogy a kutyusok sétája egy időpontra essen, így nagyokat tudtunk beszélgetni.
Idővel telefonszámot és egyéb elérhetőségeket cseréltünk, nem sokkal később pedig azon kaptuk magunkat, hogy már nem csak a sétáink közösek, de szinte az egész napot "együtt" töltjük, még ha olykor virtuálisan is. Teltek a napok, majd a hónapok, majd az egyik átborozott délutánon rájöttünk, hogy tulajdonképpen mennyi közös vonással rendelkezünk, s mindketten egyedülállóak vagyunk. Talán ez volt az a pont, amikor "egymásra leltünk".
Nem beszéltük meg, mi lesz ezután, valahogy adta magát a helyzet. Elcsattant a csók, aztán a következő. A napjaink még szorosabbá váltak, aztán valami megváltozott, a sétákat külön bonyolítottuk, ritkultak a beszélgetéseink, a találkozásaink. Aztán Tihi eltűnt. Nem aggódtam, valahogy egykedvűen fogadtam az egészet, lekötött minden egyéb, nem érdekelt, mi lehet vele. Hónapokkal később msn-en folytattuk, amit egykor abbahagytunk. Én nem faggattam, ő nem mondta.
Valami újra elindult. Megbeszéltük, hogy aznap este találkozunk a sétáltatóban.
Tihi nem jött el.
Egy hét múlva jelentkezett újra, úgy tett, mint ha semmi sem történt volna.
Noha nem beszéltem róla, ez már tüskét hagyott bennem. Nem hozakodtam elő a furaságaival, egyszerűen csak tartózkodó maradtam vele.
Ez biztosan összezavarta, mert rákapcsolt, s soha addig nem látott tempóban nyomulni kezdett.
Nem engedtem, kitértem előle. A kutyás sétáim más időpontra és helyszínre helyeztem.
Randira hívott. Itt éreztem, hogy nem szabad elmennem, nem is mentem el.
Sok idő eltelt, újra jelentkezett. Életet váltott. Vidékre költözött, munkahelyet váltott, s megismert egy lányt, akibe szerelmes, boldog.

Sosem beszéltünk a múltról, a mi kapcsolatunkban jót tett a "strucc politika". A legjobb barátok lettünk még akkor is, ha korábban a kémia nem működött nálunk, számíthatunk egymásra.
Szinte mindent megosztunk egymással, napközben is sokszor beszélünk, hol én, hol ő ad tanácsokat nekem.

Köszönöm Tihi, hogy így alakult!

pff

No komment... Újabb levél már megint...komolyan a hajam tépem lassan....



"Szeretkeznék veled..."

mai okoskodás...


Valami lehet a levegőben, lehetséges, hogy túlzottan is elszaporodtak a tavasz molekulái, melyek igen nagyfokú aktivitást idéznek elő a hímnem tagjai közt.
S ha nincsen meg a személyes kontakt, akkor msn-en és levélben bombáznak minket, társkereső nőket :)

Nekem sem maradt üres a leveles fiókom, mivel másik névvel használom a társkereső fiókom, "a kígyós ember" belenyúlt :-) (nem ússza meg)

" Szia CB,

Azt hiszem az ördögnél egy fokkal szebb vagyok.Szeretem a könyveket.Szeretek csak úgy otthon maradni,én már kinyüzsögtem magamat.Vannak terveim és van munkám.
Viszont nincsen párom,akivel megoszthatnám az életemet.
Szerintem folytassuk az ismerkedést emailen keresztül,mert nem vagyok vipes és a leveleim száma korlátozott.
Email címem:....@freemail.hu
xy"
Hol rontotta el?! Talán ott, hogy ismerem, hogy volt hozzá szerencsém...
...hát, kedves kígyós barátom, ez ezúttal sem jött be.
További sok sikert neked!



Dehogy, ne csak a múlt kisértsen, egy új levelem is akadt. Íme:

"Szia,

Kérek engedélyt nem belekezdeni 5 oldalas jellemzésbe, sem a lelkem mélyén nyugvó lélektani struktúrák felszínre hozatalába. Nem írnék hosszas, erotikus töltetű leveleket, és a következő 10 évre vonatkozó távlati terveimmel sem sokkolnálak. Nem borulnék a válladra a nőket szidva és azt kérve, hogy értsél meg és egyébként is biztos te vagy az igazi. Nem írnék arról, hogy van egy foltos kiscicám/kiskutyám (nem kívánt törlendő) aki életem értelme, vagy esetleg ez egy piros Zsiguli. Nem próbálnék téríteni és ezoterikusan sem akarnám neked a világot, és benne magunkat értelmezni. Nem untatnálak viszonyulásommal az élet legalapvetőbb kérdéseihez, továbbá az e viszonyulást meghatározó értékeimnek, normáimnak, viselkedésemnek, szokásaimnak, valamint az általam létrehozott és felhalmozott szellemi és tárgyi produktumaimnak az összességével, azaz a kultúrámmal (ezekre is csak a perverz emberek kíváncsiak első blikkre). Nem menedzselném magam az ÉN vagyok a legjobb választás-féle pr szövegekkel stb., és még ezeket a sztereotípiákat lehetne folytatni a végtelenségig, de ez sem áll szándékomban ezért csak megkérdezném van - e kedved velem ismerkedni (ha már állítólag ezért vagyunk itt) hátha sikerül (mármint ismerkedni), ergo várom válaszod.

A."

Köszönjük "A"...
mit rontott el?! az elején említést tesz arról, hogy nem kezd 5oldalas bemutatkozásba, mégis hosszúra sikeredett a levele, mondhatni a vége már nem kicsit untatott...
nem lett volna jobb, ha egyszerűen leírja, hogy tetszem neki és szeretne megismerni?!
oké-oké, kell az egyediéség, na de nemá' ennyire :-)
A kevesebb (ebben az esetben is) néha több!

Amikor a NEM már nem elég...

Ismerkedni szeretek...olykor nehezen,máskor meg pillanatok alatt megtalálom a közös hangot a másik féllel. Tegnap is ez történt,mikor kaptam egy kedves,igazán stílusos,jó pofa levelet amit nem tudtam válasz nélkül hagyni. Rögtön fel is vetettem az msn lehetőségét amire persze az illető rögtön rákapott és még aznap fel is vett. Tegnap még nem is volt semmi "fura" ,nagyon normálisnak tűnt,közvetlen,barátságos és még az sem zavart,hogy nálam 1 évvel fiatalabb. A bibi ma kezdődőtt...mikor,mint a ragtapasz úgy kezdett rám tapadni. Megírtam neki,hogy sorry,de most munka van és nem tudok írogatni...de ő csak löki a szöveget és kérdezget...és egyre inkább ráállt a témára,hogy mikor talizunk már...mondtam neki,hogy még nem hiszem,hogy fél napos beszélgetésből nagyon rákattanok a találkozás lehetőségére,de őt még ez sem zavarja és rendületlenül monoton mondja mondja mondja...

Nem ismerem,csak max cirka másfél napja...és uuuuutálom mikor valaki ilyen levakarhatatlanul rám mászik....ELÉG!...miért nem lehet megérteni,hogy a NEM az tényleg NEM-et jelent?!

Litánia...

Úgy látszik mostanság kíméletlenül kapom a furcsa olykor érthetetlen leveleket...
Ma reggel a szokásos e-mail nézegetést követően látom levelem érkezett. Nohh fel is ugrottam gyorsan a portálra,hátha oly régóta várt lovagom talált meg végre...Már a levél tartalmától enyhe sokkot kaptam - nem értem mi a pláne abban,ha egy ismeretlent lebombázunk egy oldalas terjdelmű infóval,amire lehet marhára nem kiváncsi az illető - elkezdem olvasni...udvarias bemutatkozás,hogy mégis tudjam ki is az illető...eddig oké,majd jön a feltét...mit csinál,mit tanul és hogy milyen magas pozicíójú állása lesz neki,ha egyszer véget ér a szemesztere - már itt jobb szemöldököm felkacsint - majd rátér szülőhazájára,akarom mondani városára és fél oldalas kultúrális-történelmi múltat idéz fel szeretett helyéről - nahh bal szemöldököm is felhúzódik - itt már aztán végképp minden lelkes érdeklődésem homályba vesződik. Unalom-unalom az egész, aztán a kérdések tömkelege irányomban. Kit-mit szeretek,mik a kedvenc ételem/italom és mindenem, mivel foglalkozom,mit csinálok mit nem és még egy sor kérdés... kész itt feladtam...
Komolyan nem értem mire jó ez??...aztán persze ha nem kapnak választ,jön a sértődés,mert hogy ők mennyi energiát fektettek a levélbe....nem kell...könyörgőm ne bombázzátok már az embert oldalas litániákkal....elég két sor is,ha egyedi és stílusos:)

Humoros

Tegnap kicsit körülnéztem az egyik társkereső portálon...kiváncsi voltam vajon mi a "felhozatal" Megakadt a szemem egy roppant találó kis szövegen:))

"28 éves sporthorgász vagyok! Kukacomra még nem akadt semmi, Várom hableányok jelentkezését, cápák és apácák kíméljenek;):) "


Vagy 10 perces röhögő görcs:))) Az egyszer biztos,hogy egyediségből nincs hiány:)))

amikor egy rossz nap is lehet rosszabb :-)


Simán van olyan nap amikor minden rosszul sül el!
Amikor nem elég, hogy a rosszabbik lábunkkal kelünk fel, de még mások rá is tetéznek.
Ez a nap is ilyen, ahogy látom, nem csak nekem!




Már a reggel pocsékul indult. A fésű húzta a hajam, a fogkrém marta a nyelvem, a tusfürdő pedig csípte a szemem. Csak a második harisnya felvétele sikerült úgy, hogy ne szakadjon ki.
Tudtam, ez a nap nem az enyém.
Napközben kiborítottak a kollégák.
Sok volt a munka. Későn jöttem el, hazafelé betértem a kínaiba, vettem egy kis csípős csirkehúst. Megkajáltam, közben pedig bekapcsoltam a gépem. Remélve, hogy némi kikapcsolódásra teszek szert. Tévedtem, megesett már máskor is.
Msn-en kaptam egy üzenetet. Egy olyan embertől, akire még csak nem is emlékszem. Mint kiderült ő annál inkább, sőt olyan mély nyomokat hagytam benne (egyetlen szörpizés alkalmával), hogy azóta sem tette túl magát azon a tényen, hogy nem egymást kerestük. Pechjére, sem külsőre, sem belsőre nem közelítette meg azt a típust, akit én mindig is kerestem. Kommunikációból gyenge pasas, véknya testalkatú, sportolatlan, ápolatlan külsővel, divatjamúlt frizurával kopott cipőben és még sorolhatnám hátrányait, de nem teszem.
Lényeg a lényeg, emberünk mindenképpen szeretett volna velem beszélgetésbe bonyolódni és tudatni velem azt a tényt, hogy ő a sértett fél... (jól van kisfiam, menj és húzz egy sorszámot)
Próbáltam jó fej lenni vele, nem bántottam, nem is sértegettem. Megtudtam, azóta más bizniszben utazik, de a vállalkozása jól megy!
Minekután befejeztük a magasan szárnyaló beszélgetésünk egyéb elfoglaltságaimra hivatkozva léptem.

Azt hiszem, ezt a napot már csak egy tábla csoki teheti szebbé.
Nem tudnál kölcsönadni egyet?
és egy másik napot?!



Érthetetlen levelek...


Ez egy ilyen nap:))))...Most őszintén ,valaki tud nekem erre valami épkézláb magyarázatot adni?

"Szia
1987-óta a Pet Shop Boys a kedvenc zenekarom.Voltam a koncertjükön is amikor itt voltak Budapesten.
Szia
B. robi"


Hát az még hagyán,hogy nem értem mi köze ennek a társkereséshez,de hogy vajon erre milyen választ remélhetett ez a kedves úriember?!...

"Szia XX engem Z.-nek hivnak és szeretnék veled megismerkedni,én 31 éves vagyók és szeretem a természetet,a rómatikát,a gyerekeket,az állatókat,a zenét,stb.180cm vagyok,80kg,kék szemü,barna hajú.Egy összite,kedves lányt keresek hósszú távra váróm válaszód szia"

Ugye ehhez nem kell különösebben hozzáfűznöm...tudom,hogy a pasik legtöbbször nem írnak helyesen,ez oké...de azért az alapvetőket tudjuk már leírni...

__$$_________$$$
__$$$$_______$$$___$$$$$
_$$$$$$_____$$$___$$$$$$$
$$$_$$$$___$$$__$$$$____$
$____$$$$_$$$$_$$$
_______$$-$$$$$-$$----$$$$$
____$$$$$$$$$$$$_$$$$_$$$$$
___$$$$$$$$$$ $$$$ $$$_ ____$$$
__$$$__$$$$$$$$$$$$________$
_$$___$$$$$$$$$$$$$$$$$
$$___$$$$_$$$_$$$__$$$$$
$___$$$$___$$__$$$$___$$$
____$$$_____$$___$$$____$$
____$$______$$$___$$$____$
____$$_______$$____$$$
___ _$________$$$____$$.
____ _________$$$____$
_____________$$$
_____________$$$
____________ $$$
____________$$$
___________$$$
__________$$$$
________$$$$$.
______ $$$$$$$$

Huhh...ez végképp üti a biztosítékot:)))....virágküldő szolgálat?..vagy felkérés utazásra a Bahamákra?...esetleg még sok-sok pénz is?...ki érti ezt?:)

Csatatér

A társkeresés néha elképesztő méreteket tud ölteni...főleg aki már jó ideje benne van ebben a mókuskerékben. A tapasztalatok,az élmények,kudarcok folyamatosan érik az embert. Egy idő után,hát nem csoda,hogy szinte csömört kapunk az egésztől. A sok érdekesebbnél – érdekesebb levelek hada,a furábbnál – furább emberek,stílusok szinte lelkileg is képesek az embert kicsit megtörni. Hiszen mindannyian keressük az álmainkban lévő lovagot avagy hercegnőt...

Másrészről pedig...mondhatjuk,hogy a párkeresés virtuális világa szinte felér egy boxmeccsel. Vajon melyikünk az erősebb,ki adja be hamarább a derekát avagy melyik nő/férfi nyeri el előbb kiszemeltje szívét. Fel kell húznunk hát virtuális boxkesztyűnket,hogy felvehessük a harcot. Furán hangozhat ez,pedig a birtoklási vágy az úgymond vadász ösztön mindig is jelen volt a múltban a jelenben és a jövőben:)...Úgyhogy ha valaki igazán megtetszik,nem szabad hagyni magunkat,főleg ha kölcsönös szimpátiát érzünk. Kalandra fel hölgyek/urak:)

itt a tavasz

Tavasz van újra.

Hölgyeim, Uraim itt az ideje a nagy sétáknak, a kirándulásoknak. Ismerkedni is lehet, hiszen a ruhák lekerültével, a jó idő beköszöntével a férfiak is bátrabbak.
Vegyük elő biciklinket, túra cipőinket s vágjunk neki a napsütésnek. A hét végéig az előrejelzések alapján marad a jó idő!




Tegnap este könyv helyett a Tv-t választottam. Nem bántam meg, egy kedves magyar filmet láttam, mely a neten való ismerkedésről, s arról szólt, hogy miért is van annyi magányos nő a világon.
Nekem tetszett, aki esetleg nem látta, az nézze meg :-)
9és fél randi

Mivan?

Megint egy érthetetlen levél számomra...

"Kedves XX!!!

Az elmúlt félórában amikor egyre csak arra gondoltam, hogy mit is fogok írni neked. A net szolgáltatóm folyamatosan megtagatta tőlem a kommunikáció minden formáját.Így röviden megfogalmazva kérdezem, hogy lenne-e kedved találkozni velem, egy teázás ürügyén ?"

Kapásból azzal indítani,hogy szarakszik a net nála...hát nem is tudom...nekem ebből rögtön szagos volt a dolog,talán nem is hiába,mert még a válaszom sem várta meg az illető,hanem egyből törölt...

Vigyázat fekvőrendőr...

Mert azért akadnak egyedi és humoros levelek is:)...íme egy,amit azt hiszem nem lehet szó nélkül hagyni:)

"Kedves XX!

Elnézést a zavarásért, nem tudom emlékszel e rám. A hétvégén találkoztunk a bálban, csak Te éjfélkor eltűntél egy szép fehér hintóval. Viszont a nagy sietségben az egyik ezüsttopánkádat elhagytad. Azóta kereslek mindenhol, szeretném visszaadni. Az iránt érdeklődnék, hogy volna e rá lehetőségem?"

Randi progik 2

Casadera remek kis randi helyszíneket írt:)...azt hiszem én már csak egy-két ötlettel tudnám kiegészíteni...




Egy kellemes,családias hangulatú teázó... a Vörösoroszlán alkalmas a nyugodt beszélgetésre,nem mellesleg nagyon különleges teák közül válogathatunk. És ha meghittebb hangulatra vágyunk akkor még külön helységeket is választhatunk.
Másik izgalmas helyszín a Labirintus...itt többféle helyszínt választhatunk egészen a kalandostól a szerelmes útvesztőig:)
Van még egy program ajánlatom,bár ez kimondottan gyalogtúrásoknak javaslott:) ez pedig a Skanzen... gyönyörű táj,friss levegő,egy kis kúltúra:)
És akkor végezetül egy kajás helyszín..Trófea kórlátlan mennyiség mindenből,finom ízek,jó kiszolgálás,családias hangulat:)

Mivan?

Újabb "ismerkedő" levél...

"Melyik a kedvenc gyümölcsöd?"


Basszus ez komoly?:))))..most őszintén erre vajon milyen választ várhat az illető?...Várjunk csak...persze...a banánt:)))....azért mi tagadás érdekes kezdeményezés ez egy kis szexre:)))...

A sokk-ból is megárt a sok...

Jeee...levelet kaptam life...miután magamhoz tértem a sokk-tól,azt hiszem nem sértem meg nagyon az úriembert ha ide kopizok egy kis részletet a leveléből...

"Kedves Társkereső!
Feri vagyok,szeretnék veled megismerkedni. Kérlek,olvasd el adatlapomat(updates ID:XY),ahol néhány részletet máris megtud6sz rólam,és fotót is találsz. Válaszod a xyz címre várom.”
Igen-igen...ez idáig még tényleg semmi gond nincs...a java eztán jön...
"Középfokú kereskedelmi végzettséggel az állami szektorban dolgozom. Nincs családom,csak barátaim és munkatársaim. Szabadidőmben sportolok,kirándulok,vagy internetezek. Hobbim a testépítés és érdeklődöm a természetes életmód iránt.Törekszem egy egészséges,harmonikus élet kialakítására. Társat/barátnőt/SZERELMET keresek!Fiatalosan öltözködök,póló-farmer-tornacipő.Testékszer és tetoválás nincs,de a tetkó tetszik,így nem kizárt hogy egyszercsak lessz.Akit keresek: Őszinte,kedves,szolíd lányt,aki szintén szerelmes típus!:)Komoly kapcsolat sem kizárt,egy kisgyermek nem akadály!Összeköltözés megoldható.Ha másra is kiváncsi vagy,kérdezz! "


Huhhh...a fotót már nem merem felrakni,mert nem vállalnám a szívinfarktusért a felelősséget... De hogy kicsit "tisztábban” lássunk miért is oly "gáz” ez...

A középfokú végzettséggel nincs gond,bár jobban hangzott volna,hogy középidős ,lévén 40 körüli,ehhez képest én csekély 15 évvel vagyok csak kevesebb...aztán testépítés,ami kicsit nevetségesen néz ki,lévén a fotón erősen látszik 20 kiló túlsúly felesleg...öltözködés...a poló és farmer nem egyenlő a fiatalossal...összeköltözés megoldható?,aham elösszőr megismerni kéne egymást,aztán költözni...
Nem leszólni akarom szegényt,csak ha már írunk magunkról egy szééééép hosszú bemutatkozást,akkor az valamennyire igazodjon is a fotónkhoz és stílusunkhoz is:)

újabb levelet kaptunk

"sziasztok,

szeretném megőrizni az anonimitásom, ezért kérlek titeket, hogy nevem és elérhetőségem maradjon anonim.
Az egyik nálatok olvasott poszt hozta meg a kedvem, hogy elmondjam a véleményem, mint férfi. Annyit elárulok, hogy elmúltam 35. Interneten társat keresek.
Fél éve vagyok tagja több társkereső oldalnak. Sokszor találkozom azzal a ténnyel, hogy a nők is több fórumon próbálnak társat keresni. De nem is ez a lényeg!
Arra szeretnék választ adni, hogy miért helyezünk Nőket a kedvencekbe és hogy miért van az, hogy néha egy levél után nem írunk többet.
Az első - a kedvencek tényleg klassz opció, lehetőség van "megjelölni" a célszemélyt. Akinél vagy jelentkezünk később, vagy nem. A jelölésnek nincsen különösebb oka, szimplán annyi, hogy így kényelmesen szemmel tudjuk tartani, nem kell mindig rákeresni. Nekem is sok ilyen adatlap van elmentve. Időnként megnézegetem őket, általában szépen sorban szoktam írni a tulajdonosoknak. Természetesen szépen sorban. De olyan is volt már, hogy csak nézegettem, mert jól esett.
A második - miért nem írunk néha egy levél után. Csak a magam nevében tudok nyilatkozni, sokszor több vasat, akarom mondani adatlapot is tartok a tűzbe. Így megesik, hogy valaki mással kezdek el jobban érdeklődni. Vagy van a másik lehetőség, amikor a levél amit sikerül váltanunk annyira nem dobogtatja meg szívem.
Itt szeretném megjegyezni, hogy nem szeretem a sablon leveleket, illetve azokat sem amikor a hölgy annyit ír, hogy kérdezzem... innentől általánosságban nincsen folytatása a levelezésnek. Soha nem szoktam sablon leveleket írni, mindenkit megtisztelek azzal, hogy személyre szólóan írok, ennek tükrében elvárható, hogy a hölgy is adjon egy picit a személyiségéből, az egyéniségéből.
Ez miatt nem kell elítélni. Biztos hogy a nők is így csinálják.
Túl nagy a felhozatal, relatív kevés az idő, igyekszik mindenki a "legjobbat" kihalászni. Sokat randizom, majd egyszer erről is írok nektek.
Köszönöm a lehetőséget"

Természetesen eleget tettem "Anonymus" kívánságának s nevét elhallgatva adtam közre levelét. Köszönjük az őszinteséget, okulunk belőle!



Randi, de hol?



Javaslatot tennék néhány randi helyszínt illetően.
Ez nem reklám, ez tapasztalataim megosztása :)


A mozit elsőre nem javasolnám, lévén, hogy sötétben csendben ültök egymás mellett. Utána viszont tutira nem úszod meg a beszélgetést. De kinek van erre energiája??
Én nem szeretem!


Nem oly rég voltam egy kiállításon, nem a megszokott fajta. Sőt, inkább meghökkentő. Olyan közös élményszerzésre ad lehetőséget, ami igencsak megváltoztatja majd a látásmódodat. LÁTHATATLAN
Ez a kiállítás a könnyen megközelíthető. Az élmény felejthetetlen!


Ha jobban szereted a teát, mint a kávét, akkor a Jókai utcában a helyed. Számtalan teázó közül választhatsz. Nekem mindegyikről van benyomásom, de a POTALA-ba mindig visszatérek. A kiszolgálás kifogástalan, a választék örült nagy, és noha olykor sokat kell várni, megéri betérni. Azonban inkább napközben javaslom, délután, este telt ház van. Olyankor nem kivitelezhető a beszélgetés, ismerkedés. Ha mégis későbbi időpontban szeretnéd meglátogatni, javaslom foglaltass szeparét.

Ha egy jó kávéra vágysz, akkor Ypsilon Café. És, ha már itt vagy a sajttortát mindenképpen próbáld ki!

Ha kedveled a kiállításokat, akkor jelenleg több lehetőség közül is válogathatsz.

VAM DESIGN - Da Vinci, a Géniusz - Budapest belvárosában, kihagyhatatlan!

Nemzeti Múzeum - Szkíta aranykincsek kiállítása - Mindenképpen látni kell!

Ugyanitt Fotókiállítás KÉPBEN VAGYUNK! XXVII. Magyar Sajtófotó Kiállítás

Szépművészeti Múzeum - Alfons Mucha, a nő dicsérete (mindenképpen javaslom) - Látni kell!

Ugyanitt Mítoszok földje címmel Gustave Moreau művészete



Ha sétálni szeretnétek, én maradi vagyok és Szentendrét tanácsolom, hangulatos, kicsi utcái garantált kikapcsolódást nyújtanak, étkezésre bármikor van lehetőség és még válogathatunk is a temérdek felhozatal közül!


Sok sikert :)

hazugságok... miért?!

Nem szeretem ha hazudnak nekem,
nem szeretem a hazug embereket,
nem szeretem azokat akik többnek akarnak látszani, mint amik valójában!
Valahogy nem értem, miért kell valótlant állítani, miért kell megpróbálni másnak látszani, mint amik valójában vagyunk.
A társkeresők hemzsegnek (sajnos) a hazug alakoktól.
No meg a vállalkozóktól...
(ha regisztrált tag vagy, megnézheted magad is, az adatlapok 89%-a vállalkozó)
Milyen jól is menne az országunknak, ha ez valóban így lenne :)

Na, de lássuk a lényeget!

Néhány perccel ezelőtt Marinov kérésére beléptem a már jól ismert társkereső oldalra.
Mit látok?!

nem, nem azt a srácot akit Marinov mutatott, hanem az egyik régi randimat.
Körülbelül 4évvel ezelőtt, még a kezdetek kezdetén összeakadtam ezzel a pasassal.
Akkor is regisztrált tagja volt ennek a társkeresőnek.
Még mindig az... csak frissebb a regisztrációja.

A képek némileg változtak ugyan, egyet kivéve, erről ismertem rá!

oké, jöjjön a történet, szipkáról....

Nem akartam randizni vele, sőt, mindent megtettem, hogy lekopjon, ő mégis kitartóan ostromolt, aztán, hogy lekopjon belementem a találkozásba.
Természetesen akkor sem és most sem vállalta önmagát.
Korábban is magasabbnak adta el magát...
de persze ez úgyis csak a találkozáskor derül ki.

Na, folytatom... mint mindig, most is korábban érkezem, elfoglalom helyem az egyik utcára néző, ablak melletti asztalnál.
Rendelek s várakozom.
Nem is telik el sok idő, egy taxi gördül be a kávézó elé, s ki száll ki belőle?!
naná, hogy szipka. (egyébként találó név, nem csak mert folyton szipog, hanem mert szipka lábai vannak)

Vagányan belibben, szinte bevágódik mellém... az az igazi tapló típus, aki olyan nagyképűnek akar látszani, hogy még önmagával is csak magázódva beszél a tükörben :)
... jó fej vagyok, próbálok vele beszélgetést kezdeményezni, de nem nagyon sikerül, sajna az agy kapacitása nem egyenlő a fejének méretével :)))
Nem adom fel!
Nem bírom magamban tartani, próbálom a beszélgetést abba az irányba terelni, hogy akkor mivel is foglalkozik pontosan.

Felveszi a nagymenő fonalat s elkezd összevissza hazudozni mindenféléről, hogy milyen nagyon komoly bizniszekben van éppen benne.... pfff aha persze :)) szerintem már azt se tudja kinek mit hazudozik össze-vissza.
Ekkor már majdnem sírok a nevetéstől és odaszúrom neki, hogy a taxi amivel érkezett biztosan kölcsön kocsi :) az arcán döbbenet és zavartság, talán itt esett le neki, hogy bizony amikor megérkezett én már akkor is ennél az asztalnál ültem s láttam az érkezését.
Elvörösödik, én még pasit így vörösödni sosem láttam.
Innentől nálam a labda, nem is hagyom abba.
Említést teszek a nem létező magasságáról is. Sikerül nagyon zavarba hozzam! Csak makog, egy értelmes szó sem hagyja el a száját.
Ekkor mintha csak megbeszélt lenne, megcsörren a mobilja.
Nagyon titokzatosan beszél, majd amikor bontja a hívást, közli, hogy neki most mennie kell....
A számlát kifizettettem vele és egészen a mai napig nem láttam.

Sosem fogom megérteni az ilyen pasikat, mire számítanak? hogy a csajnak nem fog feltűnni, hogy a valóságban majdnem egy fejjel kisebbek?? Vagy, hogy bekamuzott karrierrel előrébb jutnak??
Egyáltalán nem értem, hogy miért jó ez nekik, ebből profitálni nem fognak, vagy nekik és a nem létező fickósságuknak jót tesz, ha elmondhatja, hogy mennyi nővel találkozik??? (valaki árulja el)

A taxisokkal semmi bajom, az is egy munka, az is egy megélhetésiforma.
Az alacsony pasikkal sincsen bajom!
A bajom azokkal van akik hazudoznak!
Vajon rajtam kívül mennyi nőnek rabolhatta már az idejét???

Kedvenc...

Követve a gondolatmenetet...Casadera felhívta a figyelmem egy igen érdekes dologra:) A legtöbb társkereső oldalon létezik KEDVENCEK funkció. Ez körülbelül úgy működik,hogy amíg lázasan kutatunk a Férfi felhozatal között...lehetőségünk nyílik arra,hogy egy esetlegesen szimpatikus adatlapot elmentsünk és Kedvenc címszóval elraktározzuk. Ez több szermpontból is hasznos...vegyük például azt a tényt,hogy nem merünk neki írni levelet.Így megmarad az a választási lehetőségünk,hogy ha kellő bátorságot szedtünk össze,akkor ne kelljen újra keresnünk az adatlapját...hanem csak „előkapjuk” az elmentett lapok közül.
A másik eshetőség amire alkalmas ez a funkció,hogy úgymond szemmel tartsunk valakit,aki talán felkeltette érdeklődésünket. Ugyanis,nem csak hogy kéznél lesz az adatlapja,de folyamatosan láthatjuk azt is,hogy éppen mikor lépett be utoljára.
Csupán egyetlen,de mégis értetlen dolog merül fel bennünk...amikor látjuk,hogy bizony valaki kedvencek közé rakott minket,de még 2 hónap elteltével sem történik semmi. Ilyenkor van,hogy megkísérlek egy érdeklődő levelet írni,melyben tudatom az illetővel,hogy észrevettem velem szembeni szimpatizálását. A reakciók bizony elég érdekesek tudnak lenni...van hogy még választ sem kapok...van,hogy egy értetlennek látszó levél érkezik,melyben közlik velem,hogy igen-igen felvett,de akkor mivan...és csupán az esetek 10%-ában kapok pozitív ismerkedésre hajlamos választ.
Hát ki érti ezt?:)

Elmélkedés...

Hűű...ma Casadera igen csak megelőzőtt:)...amit mára szántam témát azt ő ki is fejtette,úgyhogy lássunk valami mást amin lehet elmélkedni:)
Rögtön két felvetést is egy kalap alá sűrítek akkor,mert igen csak kapcsolódnak egymáshoz...
Az egyik ami előtt főleg a Férfiak értetlenkednek...Miért is nem válaszolnak a lányok a levelekre? A másik pedig,hogy vajon mennyit illik várni egy válaszra?

Nos valahol itt is,mint minden másban megoszlanak a vélemények...így én most csak a saját tapasztalatomból fakadóan tudok véleményt vagy állást foglalni. Kezdetben mikor elkezdtem ezt a netes ismerkedést – úgy gondoltam – minden kapott levélre válaszoltam,legyen az pozitív vagy negatív. Mindig úgy neveltek,hogy illő módón meg kell köszönni mindent és a korrektség is úgy kívánja,hogy ne hagyjak másban esetleges hiú reményeket. Igen ám,csak a virtuális társkeresés napjainkban kissé megváltozott. Az emberek képesek túl reagálni dolgokat és még inkább elefántott csinálni egy semmit mondó dologból. Többször előfordult már,hogy amit én esetleg egy udvarias megköszönésnek véltem azt a másik nem rögtön felkérésnek gondolta ismerkedésre. Egyre inkább negatív visszajelzéseket kaptam,mert a Férfiak nem voltak képesek elfogadni a Nemleges és visszautasító választ. Példának íme egy mindennapi jelenség: Kapsz egy ismerkedő levelet,amolyan sablonos dolgot...megnézed az illetőt,majd miután konstatálod,hogy nem szimpatikus...udvarias módón írsz egy „köszi,de nem egymást keressük,további sok sikert” válasz levelet,ha már ennyit fáradt vele,hogy bekopizzon egy tucatjára elküldött szöveget. A válaszok közül bátran lehet választani a lehetőségekből: - semmi válasz,felszívódik
- semmi válasz,de azért nézeget
válasz : - köszi,hogy legalább visszaírtál
- köszi,neked is sok sikert
- bocs hogy zavartalak
- nem vagy ám nagy szám,hogy így válogass
- hülye pi**a
- azért mégis elárulhatnád,hogy miért nem
...és még sorolhatnám naphosszat a különb és durvábbnál durvább amolyan "lebaszó" leveleket.
Azt hiszem ezek után nem csoda,ha azt mondom – köszönöm – ebből nem kérek. Így inkább átváltok egy másik „stratégiára”a nem válaszolásra. Igen,mert így valahol megkímélem magam és merem feltételezni azt a tényt is,hogy a normálisabb Férfiak igenis értenek a szótlanságból. A tapasztalataim azt bizonyítják,hogy az esetek 80%-ában működik is a dolog. A maradék 20%-kal meg úgy vagyok,hogy magukat jellemzik egy becsmérlő levéllel...

Ebből a témából kapcsolódik mindjárt,hogy mennyit illik várni egy-egy válasz levélre...nos megint csak szubjektív véleményem van. Van aki már azon kiakad ha 5 percen belül nem kap reagálást,holott percenként azt sasolja vajon online-e az illető. Arra azonban érdemes gondolni,hogy a kiszemelt emberünk bizony elfoglalt is lehet,teszem azt munkahelyen van és nem ér rá folyamatosan azt lesni mikor érkezett levele. A normális türelmi idő szerintem maximum 2-3 nap...az ennél hosszabb időre nyúló válasz csak akkor kifogásolható,ha az illető nem tud sűrűn az internet közelébe kerülni.
Összegezve a dolgot...türelem...türelem...türelem és kitartás:)

mert szép! és mert igaz

véleményem szerint


Tegnap este olvasgattam néhány blog oldalt. Hihetetlen sokan foglalkoznak azzal a témával amivel mi is. De mégis másképpen.
Nem is gondoltam volna, hogy ennyire sokan vagyunk azok, akik társtalanul élünk, s a netet használjuk arra, hogy megtaláljuk a társunk, a foltunk.


Kaptunk levelet is, egy kedves "kolléganő" érdeklődött arról, hogy kik is vagyunk mi.
Nos, Marinov és Én barátnők vagyunk. Akkor találtunk egymásra, amikor elkezdődött a társkeresősdi. Mivel a net-en ismerkedők többsége szinte mindig ugyanabba a hibába botlik, így mi is hamar megtaláltuk a közös pontot :)
Volt miről beszélni, s beszélgetéseink ma már napi rendszerességűek.
Korábban ha levelet kaptunk egy ismeretlentől, akkor egymást kérdeztük a jelentkezőről. Hiszen sokszor ismertük azt aki írt. Vagy legalábbis volt tapasztalatunk vele kapcsolatban.
A rutinnak köszönhetően gyorsan kialakult a jó orrunk, így sokszor már messziről kiszagoltuk azokat, akikkel nem érdemes foglalkozni. Sőt, nem egyszer együtt "nyomoztunk" iwiw-en a titokzatoskodó férfi után.
Ezt a kutakodást sokan nem értik, vagy elítélik. Mondván ennyi bizalommal kellene lenni mindenki felé, de aki olyan sok időt töltött már el társkereséssel, mint mi, az azt gondolom, rendelkezik már annyi tapasztalattal, hogy bizalom ide, vagy oda, inkább biztosra megy és utána néz a másiknak.
Ha ezt valaki zokon veszi, ám legyen!
Nem vagyunk könnyű helyzetben, az internet arctalanságával sokan visszaélnek. Rengeteg ilyen történetünk van. Véleményem szerint, mi nők különösen védtelenek vagyunk. Talán a nők, mindennél jobban szeretnének társralelni, innen erednek a visszaélések. Kihasználják azt, aki vágyik a szeretetre, a törődésre, vágyik egy társra. (persze ezzel férfiak is ugyanígy vannak, mi több, van olyan ismerős is, aki férfi létére majdnem ugyanannyiszor szívta meg, mint mi nők)
Ahogy azt a sok történet is mutatja, még mikor azt gondoljuk, hogy minden rendben is van, akkor is érhet bennünket meglepetés. Görények mindenhol vannak. De a net még több ilyen embernek nyújt ígéretes táptalajt arra, hogy kiélje magát.
Nem gyűlölöm a pasikat, igenis szeretem őket.
Nem haragszom egyikre sem, ahogyan azt mások mondanák:
"ne sírj mert elmúlt, örülj, hogy megtörténhetett!"

Lehet, hogy a tévedéseink határozzák meg a sorsunkat. Ha nem hibáznánk, mi alakítaná az életünket? Ha sose térnénk le az útról, talán sose lennénk szerelmesek, nem lennének gyerekeink, és nem lennénk azok, akik vagyunk.

én is így élek, sosem kesergek a múlton.
A negatív élményekből tanultam, sokat tanultam.
Megtanultam a sorok közt olvasni. Ez pedig nem hátrány!

Másfelé tart a világ, olyan irányba, ami nem a családmodellt támogatja, hanem a fogyasztói társadalmat. Amire igény van az a kelendő. Ki tehet erről?
mindkét fél! Nő is és férfi is. Nem lehet egyetlen tollvonással elintézni, hogy melyik fél tehet róla.
az egyikből egyenesen aránylik a másik.
Igény van szanaszét szilikonozott pláza áfonyákra, ezért léteznek is.
Igény van családra vágyó nőkre, léteznek is.
Igény van hülyékre és normálisakra, igény van mindenkire.
Ettől nem tökéletes, de különleges mindenki. Egyéniség, ami megkülönböztet minket másoktól. Pasiból is van millió féle. Kinek-kinek szájíze szerint.
Csak a sokból kell kiválasztani a megfelelőt. Ez nem megy egyik napról a másikra, időt kell adjunk magunknak és a másiknak is, hogy egymásra leljünk.

Sokszor olyan álomképeket kergetünk, aki a valóságban nem is létezik. Vágyunk a tökéletesre, pedig az nincs, olyan van, aki megközelíti azt. Ehhez azonban kompromisszum képesnek kell legyünk. Nem azt mondom, hogy alább kell adni, csak hogy ne szabjunk olyan kereteket a keresett partnert illetően, amik a másik fél számára teljesíthetetlenek.
Valljuk be, a herceg fehér lovon nem létezik!
És tény, hogy sokan vannak olyanok is akik ezzel nagyon is tisztában vannak, nincsenek hatalmas igényeik sem, mégis egyedül élnek és társat keresnek.
Keresni kell, egy-egy buktató után sem feladva, menni és menni addig, amíg meg nem találjuk azt amit kerestünk. Van olyan barátnőm, aki hosszú éveken át élt magányban, a környezetében már mindenki családossá vált, neki pedig még egy férfi sem volt az életében. Nem voltak hatalmas elvárásai, még sem sikerült neki. Aztán amikor már azt gondolta, ez örökre így marad, akkor rátalált a szerelem. Ennek öt éve, s ma negyvenévesen boldog házasságban él, gyönyörű családja lett, gyermeket szült. Egyszerűen megtalálta azt a férfit, aki ugyanezen az életúton haladt, s az egyik pillanatban életútjuk összeért.
Másik barátnőm erősen vallásos család második gyermeke, nővérének sikerült, családot alapított, ám barátnőm ma 35éves mégis magányban él. Randijai vannak, de nem találja a helyét. Ő az a típus, aki elfogadja a helyzetét. Nem tesz ellene semmit, neki úgy jó minden, ahogyan van.
És vannak azok, akik mindent megtesznek, hogy kifogják az aranyhalat, akik képesek minden nap újabb és újabb kalandokra. Hátha a sok közül a horgukra akad az aki velük marad.

Ha beismerjük, ha nem, akkor is tény, akarjuk a másikat, akarjuk a társat, akarjuk azt, hogy valaki legyen, hogy valaki tartozzon hozzánk.
Az ember ha nem is monogám mindig, alapvetően társas lény!

Kívánok sok sikert :)
boldog társakat







Mint a kámfor...

Többször előfordult már velem,hogy egy ismerkedő levél megválaszolása után kezdeményező „partnerem” se szó - se beszéd felszívódik. Ilyenkor értetlenül nézek ki a fejemből és próbálom megfejteni az okot – vajon mi vezényelte – eme lépésre. Hiszen pont ő akar megismerni...ő az aki ír...ő az aki érdeklődik. Kezdetben még kérdő levelet írtam,hogy mepróbáljam kinyomozni mi késztette a gyors viszakozásra,de mivel választ ezekre a levelekre sem kaptam,így már igen csak hidegen hagynak ezek a userek. Tulajdonképp a magyarázatot a mai napig nem találtam meg ezekre a dolgokra,ezért lennék kíváncsi vajon hátha valakinek van egy használható „kifogása”...

kettős bukta...

Casadera posztja eszembe jutatott egy hasonló sztorit ami velem is megesett...

A történet a szokásos...neten érkezett egy levelem. Gyorsan meglestem az adatlapját és mivel szimpatikus volt,így megint csak elkezdődőtt egy levelezés. Gyorsan át is váltottunk msn-re ,hogy kicsit egyszerűbbé tegyük a komunikációnkat. A srác egyre szimpatikusabb lett...már-már súrolta a tökéletesnek mondható álompasit,mert szinte mindenben a számomra legjobbnak tűnt. Nem csak helyes és megnyerő stílusa nyűgözött le,de romantikus alkat is volt,amolyan lovagias típus. Körülbelül 2 hét intenzív beszélgetés és telefonálgatás után megbeszéltünk egy személyes találkozót. Igazán figyelmes volt,szinte kapásból két nekem tetszetős programmal rukkolt elő,s mivel a nyugisabb dolgokat kedvelem így egy kiállításra esett a választásom.
A találkozó napján kicsit izgultam,bár az egymásról látott fotók alapján biztosra vettem,hogy nem lesz semmi gond,sőt minden a lehető legjobban fog alakulni. Oda is értem a megbeszélt időpontban ahol már messziről kiszúrtam,s egy nagy mosollyal üdvözöltük is egymást. Minden stimmelt,gondoltam itt már valami tutira alakulni fog. Bementünk a kiállításra ahol bizony neki kellett kicsit vetkőzni – mivel télen volt a történet – és akkor ért arcon csapásként a sokkoló tény,hogy bizony kedves lovagom nem épp a higiénia minta példánya. Sebaj – gondoltam – biztos csak izgul és kicsit erősebbek nála a hormonok,így megpróbáltam nem tudomást venni a dologról,ami megvallom őszintén nehezen ment...lévén érzékeny orromnak. Végül is jól éreztük magunkat...búcsúzáskor rögtön meg is beszéltük,hogy találkozunk még. Másnap fel is hívott,hogy bizony van egy remek programja,de meglepetésnek szánja. Oké,miért ne...le is fixáltunk mindent,hol mikor futunk össze,ahonnan majd együtt megyünk tovább.
A meglepetés randi aztán kicsit szíven ütött,mert egy kézilabda meccsre érkeztünk,ami önmagában nem lett volna rossz. Mondjuk második randinak elég durva,mert egymás szavát nem hallottuk csak a szurkolók kemény beszólásait. Mindegy is volt ez,engem sokkal inkább zavart az a bizonyos szag ami ugyancsak megcsapta orromat. Itt már bizony nem tudtam szó nélkül hagyni a dolgot és nyíltan rákérdeztem higiénia szokásaira. Persze a válasz udvarias volt,de utána úgy eltűnt,hogy még a nyomát sem láttam.

fogas kérdés - avagy, oroszlánszájszagú Ricsi

Rövid, tömör, tanulságos!

Korábban amikor még vadul társkerestem esett meg velem.
Adott: nyár, napsütés, jókedv, meleg

Szokásos társkereső oldal, friss regisztrációjú srác (Ricsi), adatlap profin kitöltve, klassz fotó. Olvasatlan levelek száma nulla. Bátorság összeszed, levelet ír!
Néhány perc múlva válaszlevél érkezik :) Szívem a torkomban dobog, megnyitom, olvasom. Elhinni sem merem, normális, írni, olvasni tudó srác. Hurrá!
Rövid kóstolgatás, majd msn-re váltunk, onnan egyenes út a telefonig.
Másnap ebédre megbeszélünk egy találkozót.
Adom magam
...Későn ébredek, kapkodás, gyors zuhany, fogmosás, fésülködés, öltözködés...
Sietek a helyszín felé, ember már vár! Kezet nyújtok bemutatkozom. Hogy jobban értsem közelebb hajolok.

Pánikgomb I., emberünk vagy nagyon izzadós, vagy régen nem járt vizes helységben, mert nem csak hogy kellemetlen szagú, de erősen izzad is, persze lehet csak izgul :-) Sebaj, majd szélnek szemben közlekedünk, hogy ne érezzem.
Egyébként jó fej, nem is buta. Jól érezzük magunk.
A vendéglőben nem ülök mellé, na nem a szag miatt, hanem mert kényelmesebb úgy beszélgetni, ha szemközt van a másik fél.
Egész jól megvagyunk, nevetgélünk, majd egy nagyobb mosolynál meglátom a fogazatát... vagyis, annak hiányát, állagát...

...nem megyek a részletekbe, de én ilyen rossz fogakat még sosem láttam, a fogai pedig valószínűleg fogkefét nem láttak talán soha!!!
Egy egészséges embernek 32 foga van, neki körülbelül volt max. 20, jóindulattal 22 darab.
Lefagyott a mosolyom...
de ő tovább nevetgélt s mesélt. Azt hiszem teljesen fellazult...
Menekülőre akkor vettem a formát (Pánikgomb II.), amikor közelebb ült és úgy sztorizgatott tovább... olyan szájszaga volt, hogy többször attól féltem az ebédem visszakéredzkedik majd!

Nem vagyok szívbajos, amikor levegőt vett elkezdtem beszélni arról, hogy mennyire fontos az alapvető higiéniás tevékenységeket megtenni, nem csak másokért, legfőképpen önmagunkért.
Utálok nevelni! Kioktatni sem szeretek senkit, de nem bírtam magamban tartani!!!
Felhívtam a figyelmét arra, hogy illett volna legalább zuhanyozni és fogat mosni mielőtt randira megy. Illetve egy papírdarabra felírtam a fogászom számát, s kértem keresse fel.
A vendéglői számla rám eső részét kiegyenlítve távoztam. Még aznap törölte a regisztrációját.
Azóta sem láttam!

lábas kérdés


Fontos kérdés :)

az alábbi vicces történet cca. kettő éve esett meg velem. Történt ugyanis, hogy a szokásos társkereső oldalra való belépésemkor levél fogadott. Ezzel nem is volna baj, sőt!

A levél igen célratörő volt. Mindösszesen ennyi állt benne:
" Szia CB,
a fotók alapján nagyon tetszel, tudnál küldeni fotót a lábadról? esetleg a lábfejedről?
.....@gmail.com
Zoltán"

:-))))
na ez az a pont, amikor az ember nem bírja ki nevetés nélkül!
mit tehetünk?
- küldünk fotót, vállalva, hogy a másik oldalon egy fétisiszta emberke fogadja és kielégíti magát arra a napra
- nem küldünk fotót, sőt kikérjük magunknak
- egyszerűen szó nélkül hagyjuk
Bevallom,
vállaltam, küldtem fotót :) sikere volt, utána még sok levelet váltottunk, később pedig találkoztunk is, sajnos nem egymást kerestük!
Mint megtudtam, azért kért képet, mert előtte akivel találkozott lánnyal, annak nem csak gombás, de annyira csúnya, ápolatlan lába volt, hogy félt ugyanabba a cipőbe lépni :)
Vannak ilyenek!

nekem pl. fontos, hogy a pasasnak ápolt, tiszta, rendezett keze legyen...a körmeit pedig ne rágja! akkor egy férfi miért ne kérhetne ilyen apróságot :-)

Közvéleményt kutatunk...

Elindítjuk új "funkciónkat" amelyben felteszünk egy kérdést,hogy így is kutassuk a köz - azaz a virtuális világ - véleményét:) A végeredményt természetesen a szavazás lejártakor közzé tesszük,de addig ti is nyomon tudjátok követni az állást.
Katt-ra fel:)

zsáner, avagy keresett személy

Újabb levelet szemezgettünk,
érdekes a kérdés! Valóban, miért szabunk szűkös kereteket mi társkereső NŐK???


"sziasztok netrandik!
egyetlen kérdést szeretnék megtudni, miért van az, hogy a neten ismerkedő lányok, nők zöme olyan elvárásokat támaszt amely eleve kizárja néhányunk jelentkezésének lehetőségét.
Gondolok itt a végzettség, testsúly, testmagasság, hajszín, szemszín elvárásaira.
Az még rendben van, hogy valaki nem akar egy szakmunkással kezdeni, na de miért kell helyből kizárni a szőke, netalán vörös hajú srácokat?
Továbbá az sem teljesen érthető, hogy egy 150-160 cm-es lány miért 180 cm feletti partnert keres??
Vagy a testmagasság egyenes aránylik az IQ-val? vagy az utóbbi annyira nem is lényeges?
Valaki mondja meg a választ nekem!

egy alacsony pasi,
G."


nos.. a kérdés jó, vajon miért szabunk ennyire szigorú feltételeket?
miért tesszük "magasra" a mércét?
Sokakban valószínűleg a megfelelő gének továbbadása a meghatározó, de a kémia szerintem mindenre meg adja a választ.
Hiszem, minden zsák megtalálja a foltját!
Talán nem kellene annyira szigorúan ragaszkodni a megálmodott képhez, merjünk mást is kipróbálni.
Saját tapasztalatom, hogy amit ezeddig én a foltomnak hittem, az nem vált be, ugyanakkor egy teljesen más típusú folt rám talált, s boldogok vagyunk!

Olvasói levél

Ismételten kaptunk egy levelet...a küldő egy hölgy aki most is aktívan "keresi" párját. Lássuk az ő sztoriját...


"Kedves Blogger Lányok!
A minap egész véletlen keveredtem az oldalatokra és nagyon megtetszettek a sztorik amiket saját élményeitekből írtatok. Ekkor gondoltam,hogy én is "tollat" ragadok és megírom nektek egyik történetemet. Nem most volt az igaz,talán úgy 1 éve:) és mivel most is fent vagyok egy társkereső oldalon (amit láttam ajánlásra is raktatok) így ez most legyen titok hol is esett meg velem a sztori:)) Szóval írt nekem egy srác,aki nagyon szimpatikus volt számomra,így természetesen válaszoltam is rögtön a kedves levelére. Levél levelet követett,mikor is átváltottunk msn-re,hogy kicsit közvetlenebb legyen a beszélgetésünk. Most már vissza gondolva kicsit naívan,de igen csak „kitárulkoztam” ,gondolok most a személyes információkra,mint munkahely címe és miegyéb. Lényeg a történetben,hogy megbeszéltük a sráccal,hogy várunk a találkozóval,mert el kellett utaznia és ha visszajön akkor megejtjük a dolgot. Erre egyik este záráskor beállított valaki egy szál virággal a melóhelyemre és közölte,hogy engem keres. Akkor döbbentem meg,mert az illető totál másképp nézett ki,mint akiről én fotót láttam a neten,és érthető módón lányos zavarba jöttem:) Kérdésemre,hogy vajon miért is nem rémlik a képekről az arca,csak annyit kaptam válaszként,hogy elég régi a fotó és azóta változott,férfiasodott:D...na mondanom sem kell,hogy a nagy találkozásból nem lett semmi,csak egy nagy köszönöm a virágért:)...
Remélem ebből is meglett a tanulság:))...továbbra is sok sztorit írjatok,mert nagyon jók vagytok:)
Üdvözlettel C.”



Köszönjük kedves C. :) Bizony meglett itt is a tanulság,hogy nem szabad elsőre nagyon kiadni magunkat,hiszen a személyes kontaktusig nem tudhatjuk ki is ül valójában a virtuális tér másik oldalán.

olvasói levél

Kaptunk levelet,
végre megtudhatjuk, mi az amitől a pasik kiakadnak. Megtudhatjuk, nekik milyen benyomásaik vannak.
Csapjunk is a lovak közé!



"Sziasztok, nagyon tetszik az oldal, a téma amit feszegettek. Sokunk járunk ugyanabban a cipőben, még akkor is ha ezt nem is valljuk be egymásnak. Magam másfél éve tartozom a klubba. Sok levélen vagyok túl, és sok randin is. Tapasztalataim szerint nincs könnyű helyzetben az aki ma itt a XXI. században szeretne társra lelni. Nehéz a regisztrációk közül szűrni az arra érdemes darabokat. Sarkosan fogalmazok, nem véletlen. Tapasztalat, de megfigyeltem, a nők sajnos ha nem tetszik a levélíró, akkor egyszerűen nem válaszolnak. Pedig mennyivel tisztább és jobb volna, ha legalább egy "bocs nem vagy az esetem" levelet kapnék válaszul. De nem! Volt már olyan is, aki olvasatlan törölte a levelem. Nem vagyok sablonos, próbálok mindig egyedit írni, sosem írtam még kettő egyforma levelet. S mégis, havonta talán egy lánnyal sikerül randiznom. És itt jön a poén!
  1. találkozáskor derül ki hogy a fotó sokkal régebben készült
  2. vannak eltitkolt részei az életének (család, férj, gyerek)
  3. olyan káros szenvedélyei vannak amiket nem támogatok
  4. miután megvacsorázott megmondja hogy nem is engem keres
  5. pénzeszsákot keres - azonnal vásároltatni akar
  6. vagy a legdúrvább hogy el sem jön
Nem vagyok egy királyfi, de varangy sem. Vajon mit csinálhatok rosszul? Tényleg ennyire rossz irányba tartunk? Nem várok sokat, átlagos nőt keresnék. Elmúltam harminckettő, szeretnék családot.
Köszönöm, hogy elmondhattam!
üdv,
Dani"

Én, ezt most nem is kommentálnám, áll az egy cipőben járunk tény :)
Senkinek sem könnyű

"üdv a klubban"